Naptár

május 2024
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31

Facebook-függőknek

A köz tere - Fesztivál + Művészet

2011.08.10. 16:59 doridud

 Új típusú köztéri művészet a Bánkitó Fesztiválon

 

Itthon

 

A magyar könnyűzenei fesztiválok és művészet kapcsolatáról nemrégiben a Magyar Narancs egyik cikke (XXIII. évf. 24. szám) is foglalkozott: a nagyobb rendezvények közül a legnagyobbon, a Sziget Fesztiválon futhatunk bele leginkább színházi előadásokba, táncosokba, kiállító terekbe, installációkba – például a Fidelio Octopus Összművészeti Helyszínen, a Múzeumi Negyedben, a Nagy Utcaszínháznál vagy a KultúrZónában. A többi eseményen vagy kísérő program, vagy elhanyagolható a művészeti jelenlét. Nem egyértelmű kivétel a dádpusztai O.Z.O.R.A., ami alapvetően egy goa, ambient és pszichedelikus trance zenét kultiváló fesztivál, de a helyszín vizualitása, a magyar és külföldi művészek segítségével megvalósított optikai tuning, a hatalmas díszítő elemek jelenléte szintén kiemelten fontos. Urfi Péter cikke végén viszont ott vagyunk mi is, a Bánkitó Fesztivál: „A tömegfesztiválok kommercializálódásával és kultúrátlanításával párhuzamosan a bánkihoz hasonló, a közösséget, a művészeteket és a zenei alternativitást zászlajukra tűző kisebb rendezvények nyomulhatnak a remélhetőleg tovább táguló piaci rés felé.” Ezen vagyunk.
 
 

Fesztivál gyanú

 
Ha megnézzük a kortárs művészeti irányzatokat, azt gondolhatjuk, hála az égnek. Ha ilyen gazdag, sokféle, szerteágazó, gondolkodó, gyorsan reagáló ez a mi művészetünk (bármi is legyen ez az oldal ezreken szétcincált fogalom), az jó dolog. Rengeteg irányban lehet tehát elindulni – a Bánkitó Fesztivál pályázat útján hirdetett kiállítása, a SzabadTér az új típusú köztéri művészet elképzelésén alapul. Ez pedig egy fesztivál gyanús irányzat: négy alapvető jellemzője mind ideálissá teszi arra, hogy egy nemzetközi, kreatív, pörgős, szabad, feldobott – vagyis fesztivál-környezetben jelenjen meg. Olyan munkákról van szó, melyek ideiglenesen kötődnek egy köztérhez, helyspecifikusak, jellemzően igénylik a befogadó aktivitását, társadalmi kérdésekre reflektálnak és műfajilag kötetlenek.
Az alapvetően profit-orientált nagyobb zenei fesztiválok értelemszerűen elő sorban a fellépőkkel csábítják a potenciális jegyvásárlókat – egy ilyen kiállítással viszont mindenki jól jár. A kis fesztivál azért, mert mást nyújt, a nagy fesztivál pedig azért, mert elmondhatja, hogy a művészettel is törődik. Az alkotók eljuttathatják munkáikat az emberekhez, az emberek pedig elgondolkodnának egy kicsit a világ dolgairól. A lebonyolításhoz nincsen
szükség százezrekre és az sem elhanyagolható faktor, hogy a művészetekre fogékony közeg aktív részét képezik a fesztiváljáró fiatalok: idén szeptembertől például a legtöbb gólya (1638) az ELTE Bölcsészettudományi Karán kezd majd.
 

SzabadTér

 
Gottfried Juli és Perczel Juli szervezésében a bánki tóparton figyelő SzabadTér kültéri kiállítás nyílt pályázat útján jött létre, vagyis szabadon lehetett jelentkezni. A fesztivál tematikáját követve az egyéni felelősség és a szabadság fogalmát körüljáró alkotások célja az egyszeri fesztiválozót sajátos, napközben lézengő állapotából felrázni egy kicsit. Azokat a középiskolás, csillagokat nézegetős nagy kérdéseket, mint például hogy mit jelent számunkra a szabadság fogalma, nem szoktuk később újrakérdezni magunktól – és miért is tennénk. Aki foglalkozását tekintve nem filozófus, nem elmélkedik saját és mások szabadságáról otthon a falat bámulva (sőt, valószínűleg még a filozófusok sem). A SzabadTér alkotásai viszont a jelenlétükkel beszélnek közös problémákról. A harminc beérkezett pályaműből nyolcat választottak ki a szervezők, figyelve a költséghatékonyságot, az interaktivitást, a probléma-centrikusságot és a helyspecifikus megoldást. Lehet persze mondani, hogy aki fesztiválra megy, az gondolkodni szeretne utoljára – de semmiképp sem árt, ha a lehetőség direkt adott.
 
 Balla Csönge képe
 

Burning Man

 
A fesztivál-hangulat és a művészetek keveredésének egyik talán legnagyszabásúbb példája az egészen 1986-ig visszavezethető Burning Man. A nevadai Black Rock sivatagban megrendezett eseményen tavaly több, mint 51.400-an (!) vettek részt. A beszámolók általában úgy kezdődnek, hogy ó, a Burning Manről nem lehet csak úgy mesélni, ott kell lenni. A hivatalos honlap szerint a feszt egy város a sivatagban,
többek között a művészetnek ajánlva, ahol innovatív szobrokat, installációkat, adott témák köré épült falvakat, performanszokat, műalkotásnak beillő járműveket és jelmezeket láthatunk. Felfedezés, alkotás, önmegvalósítás, közösségi élmény, túlélés, agyeldobás: nincsenek szabályok arra nézve, hogy ki hogyan fejezze ki magát, ésszerű tiltások mellett persze. Néhány szabály sok mindent elárul: a maximum sebesség 8 km/h, nem lehet rácskerítést építeni, a „mutáns járműveknek ”biztonságosnak kell lenniük és kutyák nem mehetnek a Burning Manre.
 
 

Publicarta

 
A publicarta.hu blogot mindenképpen érdemes itthon figyelni: a szerzők mindent összegyűjtenek, ami a tágabban értelmezett köztéri művészettel kapcsolatos. Olyan tagek tartoznak ide, mint a tájépítészet, a monumentális szobrászat, a land art vagy a flash mob. Csupa figyelemfelkeltő irányzat. Most a Bánkitó Fesztiválon egy olyan kiállítás jön létre, ami miatt ha már egy valaki is elgondolkodik azon, hogy mennyi
szerepet vállal problémás társadalmi kérdésekben és mennyire foglalkoztatja mások szabadsága – már mindent megért a projekt. Szerintünk az, akinek dolga van, szexi. Még több művészetet a fesztiválokra.
 
szöveg: Dudás Dóra
 
 

1 komment

Egy kis közös drukkolás

2011.08.10. 13:30 doridud

Szombaton a Bánkitó Fesztivál keretében egy kerekasztal-beszélgetésnek lehettek szem-, és fültanúi a Polgármesteri Hivatalba látogatók az „ A művészet szerepe az informális oktatásban” címen. Hajdu Zsófi élménybeszámolója az eseményről.

 
Az esemény legnagyobb értéke a négy meghívott résztvevő, Török Zita, Kállai András, Jákovics Vilmos és Bindics Gábor totális különbözősége volt, mely egészen különleges hangulatot teremtett a hallgatóság számára. Az egész kerekasztal-beszélgetés hamarosan a meghívottak egymás-, és a hallgatóság közötti tapasztalatcseréjévé alakult. A különböző etnikumú, szociális múltú, eltérő körülmények között élő résztvevők eltérő tapasztalatainak, élményeinek megismerése nyomán az egész teremben eluralkodott a szurkoló hangulat, ott lebegett a levegőben az aggódás, a szóban forgó projektek
féltése, és a beszélgetés kölcsönös jókívánságokkal ért végét.
 
Külön öröm volt mindenkinek, hogy a Máj sukar juma Tanodából gyerekek is érkeztek, hogy
elmondhassák, ők maguk hogyan értékelik a tanoda sikerét az iskola képzési rendszerével
szemben. Talán nem is vagyunk mindannyian tudatában, hogy egy roma gyerek, aki otthon
túlnyomó részben roma szavakat hall, milyen gondokkal szembesül, amikor ugyanazokkal
a módszerekkel tanítják írni, olvasni, ahogy a magyar kisiskolásokat. Az első iskolai évek sikertelensége pedig alapvetően meghatározhatja a roma fiatalok felemelkedését, és későbbi beilleszkedését. A keletkező problémákkal szemben pedig a többségi társadalom a romákat teszi elsősorban felelőssé,ahelyett, hogy magába nézne. A tanodából érkezett gyerekek beszámolói nyomán a beszélgetés túllépett az elméleti fejtegetéseken, és valóban nagyon közel hozta mindenkihez a problémákat, melyekkel szembe kell nézniük a hátrányos helyzetű gyerekeknek és oktatóiknak az iskolában.
 
Fontos pontja volt az előadásnak annak tisztázása, hogy a művészetet nem szabad holmi úri szeszélyként kezelni, hiszen a rajzolás alapvető eszköze nem csupán a gyerekek lekötésének, de a dolgok megértésének és megértetésének is ott, ahol a hagyományos oktatás nyelvi, és helyesírási akadályokba ütközik. Reméljük ez a felfogás előbb utóbb evidenciává válik, és egyre több teret fog kapni a tanintézményekben a rajzolás, kézműveskedés és a közös alkotás. Addig is beérjük annyival, ha legalább a meglevő, speciálisnak számító intézmények munkája zavartalanul folytatódhat. 

Szólj hozzá!

Címkék: bánkitó fesztivál

Korai Öröm- Bánki "Bikadal"

2011.08.01. 18:11 doridud

 

Köszönet a Színes TV stábjának! 

http://www.szinestv.hu/

Szólj hozzá!

Címkék: bánkitó fesztivál

Három nap és startol a Bánkitó Fesztivál!

2011.08.01. 15:02 doridud

 Még 3 nap és startol az ország legszexibb fesztiválja, a Bánkitó Fesztivál! Civil-, bringás-, gyermek- és kultprogramok tucatjai várnak mindenkit a bánki tóparton. Nappal beszélgetések és workshopok, filmvetítések és társadalmi műhelyek követik egymást, estétől hajnalig pedig több zenei színpad programjai szórakoztatnak.

 

 

 

 

2011-ben harmadik alkalommal 3 napon keresztül települnek bringások, környezettudatos emberek, kisgyermekes családok, nyitott kreatívok és civilek a bánki tó festői szépségű partjára.

 

Bringások, mert idén is lesz tekerés a tóra, biciklis akadályverseny és helyismereti élményvetélkedő, sprint, gold sprint és ügyességi versenyek.

 

Környezettudatos emberek, mert idén is repohárba szolgáljuk fel az italokat, szelektíven gyűjtjük a hulladékot, és mindent megteszünk, hogy vigyázzunk arra a csodás természeti környezetre, amit három napig élvezhetünk.

 

Kisgyermekes családok, mert a Cellux csoport hulladékokból készülő játékai a kicsik és nagyok ökológiai tudatosságát erősítik, a SzevaSZ csoport és a noha Stúdió és Alkotóműhelye vár játékokkal, a Családi Üdülőben pedig a fesztivál mindhárom napján 10 és 19 óra között gyermekfoglalkoztatás zajlik, tapasztalt szülők és óvópedagógusok irányításával.

 

Nyitott kreatívok és civilek, mert a Város Mindenkié Csoport interaktív workshopot és kihelyezett osztályfőnöki órát tart a hajléktalanságról, Bódis Kriszta és csapata a hétesi alkotótábor sikereit és mindennapjait mutatja be, Pásztor Eszter a bódvalenkei freskófalu foglalkoztatási projektjéről mesél.Egy szóval több tucat civil szervezet és helyi hős mutatkozik be és kerül testközelbe a közönséggel a fesztivál három napja során, miközben mindenkinek lehetősége nyílik ismereteket szerezni, és véleményt formálni olyan lényeges kérdésekről, melyek mindennapi életünk szintjén is folyamatosan a látóterünkben kerülnek, mégsem kapnak megfelelő fókuszt.

 

Estétől hajnalig pedig minden a szórakozásról szól, négy színpad zenei programjai közül válogathattok.

 

Zenei fellépők a teljesség igénye nélkül:

Cadik Travel Agency Live feat Mango&D Stu/Kiégő Izzók, Erik Sumo feat. Kiss Erzsi, Fixie4 (S*10 Rec), Kalbata (Soul Jazz Records, IL), Kishúg - Szalóki Ági & Borlai Gergő, Korai Öröm, Másfél feat. Gaya, Realistic crew, The Qualitons feat. Abate Berihun (IL-ETH), S*10 Records , Robur Sound System 

 

BÁNKITÓ FESZTIVÁL 2011. augusztus 4-5-6.

mert Magyarország nem volt, hanem LET’S DANCE! 

 

Jegyek:

a Fogasházban a készlet erejéig: napijegy (3.500.-), bérlet (8.000.-)

elővételben: napijegy (4.000.-), bérlet (10.000.-)

a helyszínen napijegy 21 óráig: 5.000.-,21 órától 4.000.-.  bérlet 14.000.-

További infók: http://tekerjatora.hu/

 

Szólj hozzá!

Címkék: bánkitó fesztivál

ESTE BÓLOGATSZ! Iván, a fuvarozó

2011.08.01. 14:57 doridud

Szólj hozzá!

Szuperzöld

2011.08.01. 09:37 doridud

Pár négyzetkilométernyi szeméttenger, huszonhat és fél talán örökre elárvult sátor, 8-as UV-B sugárzás, szállingózó emberek és por - a fesztivált követő délelőtt, 11 óra 30 perc.

Az élmény csak a kiváltságosoké, és azt is kevesen láthatják, ahogyan a takarító crew a fesztivál utolsó vendégeként végül színre lép. A munka hálátlan és elengedhetetlen, hiszen ha a hajukat és szájukat tépő vérmes környezetvédők szavára nem is szívesen, a tényekre mindenképp adnunk kell.

Egy többnapos fesztivál igencsak kedvezőtlenül befolyásolja a levegő, a víz, és a talaj állapotát, károsítja a környező tájat, az ott élő növények és állatok élőhelyét – és nem csak arról van szó, hogy figyelmetlenségből egy barátposzáta-fészekre épült a nagyszínpad.

 

A takarító brigád feladata, hogy megtisztítsa a terepet a gazdájuktól elkószált üres sörös dobozoktól, kajás zacskóktól és a jobb napokat látott mobiltelefonoktól. Ám ez önmagában nem minden. A fesztiválzöldítés egyik nagy célkitűzése az is, hogy minél kevesebb szemét kerüljön a szeméttelepekre, vagy a hulladékégetőkbe. Ennek érdekében a fesztivál mínusz első napjától kezdve tudatos ökotevékenység folyik a helyszínen, a neten, és a kreatív ötleteléseken is.

Az egyik legnagyobb idei öko ihlette sláger a ZöldRe Pohár. Mivel a rendezvények után a fűben szomorkodó műanyagpoharak száma meglehetősen nagy, az újrahasznosítási lehetősége viszont minimális, a külföldi nagyok után nem sokkal több hazai rendezvény, így a Bánkitó Fesztivál is átváltott ezekre a dizájnos kis repoharakra a megelőzés jegyében. A lényeg, hogy az első sörrel kipengetjük a pohár árát is (rettenetes 200Ft-ot), és a következő körben a pohárért cserébe visszakaphatjuk a betét díjat, vagy vehetünk egy újabb sört, tiszta pohárban, immár plusz díj nélkül. Mivel a rendezvények után fennmaradó hulladék 60-70%-át is eléri a poharak aránya, az új rendszer bevezetésével a hulladékmennyiség is ennyivel csökkenhet, bizony.

Régi ismerősként üdvözölhetjük a legtöbb idei fesztiválon színes szelektív barátainkat, akik hármasával szájtátva ácsorognak a központi helyeken. A szemét ettől persze nem lesz kevesebb, viszont a kezdettől szelektíven gyűjtött szemét könnyebben újrahasznosítható.

Szintén pár éves felfedezés a telekocsi, ami nem egy emelt díjas számon hívható utazó ezoterikus szolgáltatás, hanem még annál is jobb! Az egyszerű, környezetkímélő közlekedés megvalósítása a zöldszívű fesztiválszervezők reszortja. Mivel azonban csak egy ideális világban lehetne mindenkit biciklire ültetni, vagy felpakolni a vonatra, kénytelenek vagyunk számolni az autósokkal, meg a jó öreg CO-vel. A telekocsi rendszere szuper jó ismerkedési és mellesleg környezetkímélő dolog is. A fesztivál csak annyit kér tőled, ó, szerencsés gépkocsi-tulajdonos, hogy ne érkezz üres hátsó ülésekkel. A tekerjatora.hu-n található telekocsi üzenőfalon például egyszerűen és gyorsan beszervezhetőek a Bánkra igyekvő random jófej útitársak.

Ahogy mindig, jöhetnének most is a zöld közhelyek, mint az Egy mindenkiért, mindenki a Földért! vagy Jobb ma egy veréb, mint holnap két halott fecske! De jobban belegondolva nem csak a fesztiválzöldítés az ami arra késztet, hogy Repohárral rohangáljunk, hanem az összetartozás jegyében is tesszük, amit teszünk. Szervezőktől fesztiválozókig mi vagyunk az a kaszt, csapat, család, önkéntes takarító crew, akik valóban előidézik a változást. És ez nagyon jó érzés.

fotók: www.zoldovezet.info

szöveg: Pétercsák Réka

Szólj hozzá!

Címkék: zöld ökológiai lábnyom bánkitó fesztivál zöldövezet társulás

ESTE BÓLOGATSZ! Ági, a pultos

2011.07.30. 18:20 doridud

 

Szólj hozzá!

ESTE BÓLOGATSZ! Orsi, a babysitter

2011.07.30. 18:19 doridud

Szólj hozzá!

Napközi a Dunántúlon

2011.07.26. 12:37 doridud

 

Jákovics Vilmos a Kisvejkei Tanodáról


Balázs Anna: Kik vagytok, és mit csináltok?

Jákovics Vilmos: 2005-ben alakult meg az Aparhanti Független Roma Egyesület 11 alapító taggal, és a célunk a halmozottan hátrányos helyzetű, főként roma gyerekek felzárkóztatása, illetve a fiatalok képzése, munkába állítása. Ez a két fő irányunk van, azóta az egyesület az alapító okiratában több alkalommal bővítette a tevékenységi körét: bekerültek például a nagycsaládosok és a fogyatékkal élők is. Számos programot bonyolítottunk, amelyek közül az egyik a tanoda: 2009-ben nyertük meg a pályázatot, ami forrást biztosít hozzá, és 30 halmozottan hátrányos helyzetű gyerek felzárkóztatását vállaltuk, ami úgy gondolom, hogy sikerült is. Ugyan nem vagyunk még a pályázat végén, de az eredmények már azt mutatják, a diákok 70-75 százalékának javult a tanulmányi átlaga. Jelenleg, amióta működik a tanoda, négy érettségizett gyerekünk van, akiket mi segítettünk az érettségi megszerzéséhez, sőt, most ketten beadták főiskolára is: az egyikük a szegedi egyetemre, germanisztika szakra, és úgy néz ki, hogy föl is fogják venni. Ezt abból gondoljuk, hogy volt egy pályázati kiírása az egyetemnek, ahol halmozottan hátrányos helyzetű gyerekeket szeretnének támogatni ösztöndíjjal, és ő a harminc kiválasztott gyerek között volt az országban, és havonta ötvenezer forint támogatást fog kapni.

B.A.: Milyen programok vannak a tanodán kívül?

J. V.: Nemrégiben nyolcvan háztartásban tudtuk lecserélni a régi hagyományos izzókat energiatakarékosra: ezzel is a szemléleten szeretnénk változtatni, rámutatni arra, hogy a saját háztartásukban mivel és mennyit tudnak takarékoskodni.

Ezen kívül van egy akkreditációnk, ami a foglalkoztatásra érvényes: ez azt jelenti, hogy megváltozott munkaképességű embereket tudunk foglalkoztatni. Jelenleg 3 fő dolgozik a szervezetünkben, egy takarító, egy karbantartó és egy szociális munkás, aki a pályázatok lebonyolításában segít.

B.A.: Mi történik a tanodában?

J. V.: Az egész onnan indult, hogy Bonyhádon már régen működött tanoda, aztán egy komplex igényfelméréssel felmértük Kisvejkén és a mikrotérségben, hogy lenne-e igény egy ilyen tanodára, és úgy nézett ki, hogy nagy szükség lenne rá. Mikor megnyertük a pályázatot, mérést végeztünk a gyerekek között, a fejlesztőpedagógus segítségével, ebből kiderült, hogy a gyerekek nagy többségénél, 80-85 százalékánál a szövegértés okozta a legnagyobb problémát. Ez azért probléma, mert sem a matematikánál, sem a történelemnél, akármilyen tárgyat mondhatnék, nem érti meg azt, amit olvas. Ez alapján egyéni fejlesztési tervek készültek, és ennek alapján kezdtük el a fejlesztést. Most kezdjük el a kimeneti méréseket megcsináltatni a gyerekekkel, de már az év végi bizonyítványok és a félévi eredmények is azt mutatják, hogy fejlődtek a gyerekek.

B.A.: Milyen korosztályokat érint a program?

J. V.: Ötödiktől a gimnázium végéig, nagy sajnálatunkra a kisebbeket nem tudtuk bevonni. Nem értünk egyet ezzel a pályázati kiírással, mert így eleve olyan hátránnyal indulnak a gyerekek, amit később sokkal nehezebb behozni. De ez ellen is próbálunk tenni, egy családi napközit üzemeltetünk, igaz hogy csak hét fővel; itt is pedagógusok foglalkoznak velük, a napközit kiváltva, ingyen és bérmentve: korrepetáljuk őket, elvégezzük velük a napi feladatokat, a többi intézménnyel, iskolával együttműködve, és még uzsonnát is kapnak.

B.A.: És mire számíthatunk a tanodától Bánkon?

J. V.: Megmondom őszintén, ezt még én sem tudom pontosan, annyi biztos, hogy kilenc gyerek jön velünk, akik jó eredményeikért kapják jutalmul ezt az utat.

 

 Az interjút készítette: Balázs Anna

 

Szólj hozzá!

Címkék: oktatás cigányok bánkitó fesztivál

Mi nagyon-telekocsival megyünk!

2011.07.24. 11:31 doridud

Interjú Kilián Zoltánnal a Korai Öröm basszusgitárosával

 

Kőhalmi Anett: Kovács Andor idén lépett be a Korai Örömbe, hogy szuperál? Hozott Žagaros hangzásokat a zenekarba?

Kilián Zoltán: Andort már nagyon régóta ismerjük, még a Yonderboi-os időszakából. Sokszor felmerült, hogy esetleg besegít a zenekarnak cseregitárosként, de most lett aktuális, miután Zagarékkal megváltak egymástól. Megkörnyékeztük és megkérdeztük, hogy mit szólna hozzá, ha helyettesítő gitárosként csatlakozna, mikor Szalay Peti nem ér rá a ColorStaros elfoglaltságai miatt. 

Nagyon nyitott volt, örült neki. Elkezdtük a próbákat és kiderült, hogy nem csak a régi számokat játssza szívesen, hanem hamar bele tudott kapcsolódni az egymás inspirálta új számok összerakásába is. Azóta pedig már volt közös szlovákiai és hollandiai fellépésünk is.
Mindenképpen új színt hoz, de nem mondanám, hogy Zagaros gitárhangzás, mert az Andornak megvan a saját stílusa. Ez a miénkkel ötvöződik, és ez neki is és nekünk is pozitív töltést ad. Segít, hogy új számokat csináljunk.

K.A.: Most teljes létszámban tizenhárman vagytok a zenekarban, de az elmúlt 21 év alatt legalább ugyanennyi zenésszel játszottatok együtt. Mindig kell a vérfrissítés vagy ez csak az életpályák változása miatt alakult így?

Általában eléggé lassan változnak a zenekarban a dolgok és a tagok is. Úgy kezdtük, hogy mi lenne,  ha mint a régi időkben, két gitáros lenne. Előre nem terveztünk, de a közös játék mindig inspirál, és ha az halad valahová (mint most), akkor annak kár gátat szabni.

Idén is lesz új lemez, remix vagy most lassultok egy picit?

K.Z.:Amikor az új lemezek megjelennek, mindig kérdezik tőlünk, hogy lehet-e remixelni a számokat, de ez mindig elég nyögvenyelős, mert nem menedzseljük eléggé ezeket a dolgokat, ezért lassan alakulnak. Mindig a következő korongra koncentrálunk. Nálunk akkor jellemzőek a remixek, mikor az alkotói folyamat megáll, olyankor egy kis remixeléssel át lehet hidalni.

Az évenkénti sorlemezeknél mindig van egy  két éves megtorpanási időszak. Most idén úgy tervezzük, hogy a 21 éves szülinapi bulira (ami remélhetőleg megint a Gödörben lesz, mint a 18 éves) november végén megjelenne a Korai összes egy fadobozban, ami azt jelenti, hogy 9 sorlemez plusz az új anyag – egyelőre három, addigra talán öt száma és egy turnéfilm az új tagokkal.

K.A.: Az új számokból a Bánkitó fesztiválos koncerten (augusztus 5.) lehet már valamelyiket hallani?

K.Z.:Szerintem igen, két számot biztosan játszani fogunk az újak közül.

K.A.:Hallottatok-e a Bánkitó telekocsi programjáról? Ti mivel érkeztek a fesztiválra: busszal, autóval, biciklivel?

K.Z.:Nagyon helyes kezdeményezés, abszolút pártolom.

 A telekocsival kapcsolatban annyit tudnék mondani, hogy nálunk ugye 13 fős a zenekar és a Bánkitóra mindenki jön, úgyhogy mi nagyon-telekocsival megyünk, nincs üresjárat.
Tőlünk egyébként nem idegen a bringázás sem, a fénytechnikusunk Szűcs Laci, annak idején a HajtásPajtásnál volt, de már jó néhány éve a saját piros táskás futárszolgálatát csinálja, a dobosunk Viktor pedig pályakerékpáros volt, és a zenekarból többen is kerékpároznak.

K.A.:Készültök valami extrával a Bánkitóra?

K.Z.:Természetesen, mint mindig. De nem mondom meg. Meglepetés lesz, hogy a Vécsi Tibi, aki a főhős a zenekarban, ilyen vagy olyan állapotban lesz. Na, hát például ilyen extrákkal is készülünk!

Az interjút készítette Kőhalmi Anett

Fotó: www.korai.hu

Szólj hozzá!

"Szerencsések vagyunk, mert semmilyen műfaji megkötés nincs, így teljesen szabadon alkothatunk. "

2011.07.22. 13:59 doridud

 A Bánkitó Fesztiválon 2011-ben ismét fellép az underground szcéna egyik jeles bandája, a progresszív és experimentális, de az önfeledt táncolásra kifejezetten alkalmas zeneiséget képviselő Másfél zenekar. Alább Lukács Leventével (szaxofon) készített interjúnkat olvashatjátok.

 

Lukács Bence (Bánkitó): Jól tudom, hogy nem ez lesz az első fellépésetek a Bánkitón?

Lukács Levente (Másfél): Valóban nem az első fellépésünk, két éve is kaptunk lehetőséget, az volt az első koncertünk ezzel a felállással, Karen ott játszott velünk első alkalommal.

L. B.: Egy ideje kevésbé tűntök aktívnak. Mit üzentek azoknak a rosszmájúaknak, akik szerint az oly sok mindent meg- és túlélt Másfél zenekart is elérte a vég?

L. L.: Egyszerűen arról van szó, hogy a tagváltás nem ment túl egyszerűen (egy egész tavaszi szezont ki kellett hagyni). Amikor kimarad egy fesztiválidőszak, nagyon nehéz utána visszailleszkedni. Közben mindenki saját projektekkel foglalkozott és nem nagyon maradt idő a Másfélre, így megbeszéltük, hogy jegeljük, és amikor lesz megint időnk és lendületünk, akkor nekiállunk újra.

L. B.: Mit lehet tudni Gaya művésznőről, hogyan került a projektbe, mennyire tűnik hosszú távúnak az együttműködésetek? 

L. L.: Gaya-t régóta ismerjük, ő a Deti Picasso énekesnője. Moszkvában és Szentpéterváron együtt koncertezett a két zenekar, és nagyon összebarátkoztunk. Utána meghívtuk az En Garde! c. lemezünkre egy számban énekelni. Azóta több dalt átalakítottunk énekes verzióra, így a koncerten már 4-5 számban szerepel.

 

 

 

L. B.: Jól érzem, hogy valamiféle koncepcióváltás, újabb útkeresés indult el a zenétekben, nyitás a vokális zene felé? Ez lesz az új irány?

L. L.: Nyilván egy új korszakot jelent, hiszen nem csak Gaya, de Karen is nagyon erős zeneiséggel megáldott karakter, és mivel a Másfél mindig az aktuális tagok világának egyvelege, az eddigi Másfélhez képest ez jelentős változás. A régi számok is máshogy szólnak, és nyilván az újak is mások lesznek. Szerencsések vagyunk, mert semmilyen műfaji megkötés nincs, így teljesen szabadon alkothatunk.

L. B.: Készül esetleg valami új anyag?

L. L.: Még csak pár szám kezdeményünk van, mert még igaziból nem álltunk neki az új anyagunknak.A terv az, hogy ősszel kezdünk neki, de hogy mikorra készül el, azt még nem tudjuk pontosan. 

L. B.: Beszéljünk kicsit a koncertről. Milyen műsorral készültök, az ős-másfelesek is hallhatják majd kedvenc meneteiket, vagy inkább a jövő zenéjét nyomjátok?

L. L.: Alapvetően az előző két lemez anyagát játsszuk, de mint említettem, pár szám eléggé máshogy szól. Mellette lehet, hogy előadunk új dalokat is, ezt még pontosan nem tudom, attól függ lesz-e időnk rá.

 

L. B.: Tervezitek, engedi-e az időtök, hogy elvegyüljetek kicsit a fesztivál életben, buliztok-e velünk egy kicsit a tavon, a fellépésen kívül?

L. L.: Egy kicsit biztosan körülnézünk, mert ez a fesztivál a kedvencünk. Olyan a hangulata, ami most egyedülálló Magyarországon. Sabák Peti játszik még más produkciókkal, és lehet, hogy az egyik színházi darabbal én is szerepelni fogok (mint zenei rendező).

L. B.: Egyébként, csak a zene van, vagy a szürke hétköznapokban titeket is magával ragad a civil mókuskerék, és tisztességes kétkezi munkával keresitek a betevőt? Mit csináltok civilben, persze csak ha nem titok..?

L. L.: Nem titok :) Minden tagnak van más projectje, mindenki zenél, polgári foglalkozásunk – tudtommal – nincs. Gaya énekel egy modern acappella zenekarban, Karen saját anyagon dolgozik, és egy norvég énekessel készít lemezt (ebben benne vagyunk mi is a Zolival), Sabi egy stúdióban dolgozik, és jelenlegi legkomolyabb akciója Mangóva és Cadikkal egy komoly live act, a "Mastuca" (Francia turnéról érkeztek meg éppen). Zoli és én a Brains tagjai vagyunk egy éve, az új lemez már velünk együtt készült. Jómagam modern színdarabokhoz és a Fővárosi Nagycirkusznak készítek alkalomadtán zenéket.

Lényeg, hogy mindenki zenél, ugyanolyan erőbedobással, mint régen, csak most nem egy zenekarban, hanem több produkcióban. Persze ezt megsínyli a Másfél, de sajnos most egy ilyen időszak van. Ennek a zenének (ami független, mindig változik, és új dolgokat keres) úgysem kedvez a mai itthoni sablon-hangulat.

L. B.: Hol lehet ropni rátok még a nyáron?

L. L.: Nyáron csak a tónál lépünk fel, őszre tervben van egy A38-as és egy Gödrös fellépés is, de ez még megbeszélés alatt van.

L. B.: Köszönjük az interjút, találkozunk a tónál!


Az interjút készítette: Lukács Bence

Fotó: www.masfel.hu

 

 

 

 

            

Szólj hozzá!

Hagyják szárnyalni

2011.07.20. 15:09 doridud

Fris E. Kata a Roma Parlamentről és a programokról

Az egykor szebb napokat látott ház a nyolcadik kerületben, ahol Budapest egy kicsit világvárossá válik, gyerekek Erdőkertesen és Berettyóújfalun, akiknek kinyílik a világ, és a kiállítótér Bánkitón, ahol a fesztivál végére a Kállai testvérek megragadják a világot. "Mesés" dolgok a roma programok kapcsán.

 

Ismét tandemmel érkezünk a fesztiválra, két roma civil szervezetet képviselünk: az egyik az Amaro Drom Alapítvány, a másik a Roma Parlament. Mindkettő a Tavaszmező-Művészkert Civil Kezdeményezés tagja. 2008-ban számos józsefvárosi civil szervezet és magánember fogott össze a Tavaszmező utca 6. alatti több mint száz éves épület (1991 óta e helyen működik a két szervezet) és a szomszédos József utca 37-ben található Martsa-műterem és Művészkert megmentésére , illetve azért, hogy mindaz a kulturális érték, ami itt létrejött, a megóvásra érdemes épületben megmaradjon, illetve fenntarthatóvá váljon.  
 

Megmutatkozás

Azt mondhatjuk, hogy az elmúlt 15 évben a Roma Parlament (RP), és így a Tavaszmező u. 6., mint helyszín szervesen beépült Budapest alternatív kulturális terei közé. Az egyedi hangulatú hely olyan civil kulturális és művészeti központtá vált idővel, amely a történeti és művészeti gyökerekhez kötődően egyszerre védte a nyócker egyedi hangulatát, biztosított művészeti és kulturális interakciós felületet romák és nem romák számára, miközben programjaival vonzó fővárosi kulturális találkozási pont is.

A rendszerváltáskor alakult szervezetnek kezdetben inkább politikai nyomásgyakorló szerepe volt, aztán ez idővel áttolódott a kulturális önreprezentáció felé. A mai napig nincs például roma múzeum, nincs állandó, roma képzőművészeti alkotásokat bemutató galéria, pedig az évek során több törekvés volt rá. A Roma Parlament sok mindent megvalósított ezekből az elképzelésekből. Civil Szolgáltató irodája mellett itt találjuk az Amaro Drom roma lap szerkesztőségét, egy többfunkciós színház-és koncerttermet, az időszaki kiállításoknak otthont adó Balázs János Galériát, és az ország egyetlen, ingyenesen látogatható állandó cigány kortárs képzőművészeti tárlatát. Rengeteg munka áll e húszévnyi működés mögött, és nemcsak az európai roma közösségek számára fontos kommunikáció és tudás került itt felhalmozásra.  
 

 


 Roma Parlament folyosó

 Cigány képzőművészet 

A cigány képzőművészet Franciaországban és Magyarországon bontakozott ki a legerőteljesebben és legsokrétűbben. Nagyon fontos számunkra a kortárs művészet ezen részének, és a cigány alkotóknak a bemutatása. Tizenhat éve várja a látogatókat a „Magyarország roma színei” gyűjteményes állandó kiállításunk, mintegy 70 művész 100 alkotásával. A képekre hallatlan formai és gondolati gazdagság, rendkívüli és sajátos színhasználat jellemző.

1995-től működik a Társalgó Galéria, amely 2002-ben vette fel Balázs János salgótarjáni cigány festő nevét. E magával ragadó, expresszív művész kiemelt helyet foglal el a cigányság európai kultúrájában s egyben a modern festészet értékei között. A kéthavonta cserélődő tárlatok keretében hazai cigány művészek mutatkoztak be, vagy romákkal foglalkozó alkotók. Több ízben volt fotókiállítás is, tavaly szeptemberben a Benta8ban Fesztiválon Tina Carr és Annemarie Schöne (D) Once we were birds (Madarak voltunk) nemzetközi fotó-és videó projektjét láthatták az érdeklődők. 


 Balázs János Galéria

 

Jazz, folklór, klasszikus 

Emellett nagyon erős a zene bármely szegmensének bemutatása: beszéljünk a jazzről, folklórról, cigány- vagy klasszikus zenéről.  Az RP lehetőséget biztosított a bemutatkozásra a zenészcsaládok legfiatalabb generációi számára is, akik már konzervatóriumot végeztek, zeneművészeti egyetemem tanultak vagy éppen oda járnak. De voltak különböző zenei műhelyeink, például Oláh Kálmán különböző jazz-történeti sorozatai, Világjáró zenészek címmel nemzetközi színtéren is ismert és elismert roma előadók léptek fel formációjukkal, és szerveztünk több ízben klasszikus hegedű mesterkurzust is. Romáktól és nem romáktól egyaránt hallani, hogy az évek során az RP rangos fellépési lehetőség lett, egy bejáratott koncertterem. A fővárosi fiatalok és fővárosi cigány lakosság mellett mindenképp a jazzt szerető középkorúak és a komolyzenét kedvelők látogatnak el a rendezvényeinkre.  Illetve nagyon nagy számban a Budapesten élő külföldiek vagy az idelátogató turisták. Nekik ez nem csupán egzotikus, hanem színekkel, hangulatokkal teli hely, amit gyakran New York alternatív helyeihez hasonlítanak. 

 

 Oláh Dezső Quartett jazz koncert

 

Ház a Tavaszmező utcában 

Ha belépsz a kapun, eleve egy százéves ház köszönt. Míves korlát mentén haladsz a márványlépcsőn, az első emeleten egy freskó díszíti a mennyezetet. Ugyanakkor szomorúan patinás az épület: több mint 50 éve nem volt felújítva, kívülről még 56-os golyónyomok „díszítik”, de megmaradt annak az egyemeletes nagypolgári háznak, ahogy a XIX. század végén felépítették. Ritka, de nem szabdalták szét a tereit, így a régi hal a Balázs János Galéria, a régi szalon pedig a színház- és koncertterem. Mindkét helyiség falai színesre vannak festve, az állandó kiállításon pedig ikonosztáz-szerűen vannak tele festményekkel plafonig a falak. Ez tényleg egy olyan különleges atmoszférát ad, hogy aki idelátogat, azt általában magával ragadja. Elidőzik, megnézi az épületet, egy kávé mellett kicsit beszélget, érdeklődik a képekről, és a többi ott folyó tevékenységről. S a tapasztalatunk az, hogy egyben jó hírünket is viszi. 

 


 Tavaszmező utca 6. lépcsőház, a képet készítette: Fris Kata
 

 

Lehetsz Te is Kállai! 

A Bánkitó Fesztivál az elmúlt két évben hozzájárult, hogy a fiatalok, illetve a környékbeliek meg ismerkedjenek a roma képzőművészettel: az evangélikus templomban, szakrális térben voltak elhelyezve a képek, ettől egy kicsit más kontextust kaptak. Idén változtattunk a koncepción: a pályázat témájához kapcsolódva egy helyspecifikus képzőművészeti alkotás készül, amit a Kállai testvérek, Henrik és András fognak létrehozni. A cím is innen jön: Lehetsz te is Kállai. A művészek kijönnek a műteremből, s az alkotás szerves része lesz a környezetnek. És fordítva, hisz a Bánkitó Fesztivál is rengeteg témát kínál nekik. A munka, az alkotás a tábor területén levő épületben zajlik: a fesztiválozók, a megjegyzéseik, dialógusok, zenék, illatok, hangok stb. alakítják majd a művet, bármi, ami a rendezvényhez kapcsolódik. Izgatottan várjuk, mi lesz a vége. 

Megelevenedő mesék - Gyerekprogram 

Az Amaro Drom és a Roma Parlament minden korosztálynak próbál lehetőséget teremteni a megmutatkozásra. Ebből szempontból a két alkotóval teljes mértékben találkoztak az elképzeléseink: a legfiatalabbak önálló aktivitásának, kreativitásának támogatásátaz alkotás örömének megélését, az ismeretek nyújtását nagyon fontosnak tartjuk.

A Kállai fivérek mindketten foglalkoznak gyerekekkel: kamaszként lakóhelyükön, Erdőkertesen egy önképzőkört hoztak létre (Váctól nem messze, tkp. a Bánkitó irányában - a szerk.), amit Bodegának neveztek el. A környékbeli tehetséges fiatalokat tanították rajzolni, illetve adták át azt a tudást, amit az András a Kisképzőben, a Henrik pedig egyénileg, művészektől tanulva sajátított el. A tanításnak ez a szeretete mind a mai napig megmaradt, a szobrászművész András mesterként segíti tanítványait, Henrik pedig hátrányos helyzetű erzsébetvárosi és salgótarjáni gyerekeknek tart művészeti foglakozásokat. Bánkon figuramintázásra várják a gyerekeket, agyagból elevenednek meg majd mesék és mítoszok a segítségükkel. 

 

Művészet az oktatásban: kerekasztal-beszélgetés 

Az alkotás fejlesztő hatása minden gyermek számára fontos és építő jellegű, ugyanakkor a hagyományos általános iskolai oktatás egyre kevesebb időt és energiát fordít erre. E téma köré szervezett diskurzus életre hívásában vettünk még részt aktívan. Felkértük előadónak a Kállai testvéreket, valamint a berettyóújfalui Igazgyöngy Alapfokú Művészetoktatási Intézmény alapítóját és lelkét, L. Ritók Nóra képzőművészt, aki azt vallja, hogy mindenkinek ott kell megkeresni a boldogságot és az örömöt, ahol él. Immár tizenhárom éve foglalkozik Hajdú-Bihar megyei településeken élő hátrányos helyzetű és cigány származású tanulók művészeti nevelésével. Kollégáival a személyiségfejlesztést a művészeti képzéssel ötvözve rengeteg gyereknek biztosítanak alkotási lehetőséget. Azt szeretnék, ha tanítványaink a művészetekre nem elszigetelten tekintenének. Foglalkozásaik igazi szabad alkotó jellegű műhelyfoglalkozások, hagyják a gyermeki fantáziát szárnyalni. A feladatokba szőtt vizuális és egyéb ismeretek elsajátítása így sokkal könnyebb a diákoknak. Sokan keresik meg az iskolát és az alapítványt a tapasztalataikért, mi most Bánkra hívtuk meg őket, osszák meg velünk is. Ehhez kapcsolódóan vetítjük Pálos György Alinak az iskola és Nóra munkájáról készült, a 2011-es filmszemlén bemutatott Ahogy te akarod című dokumentumfilmjét is. A gyerekek munkáiból pedig egy rögtönzött, minikiállítás nyílik szombaton a Polgármesteri Hivatalban.  
 

 

Kacsolódó linkek 

Fesztivál a Tavaszmező-Művészkertben

https://www.youtube.com/watch?v=j_puyole7kM 

Izzó mező a Sirályban - Kállai Henrik kiállítása

http://videa.hu/videok/kreativ/izzo-mezo-festeszet-kallai-henrik-Z0rDBzwNH2zThZzF 

Művészetoktatás mélyszegénységben élő gyerekeknek

http://www.mr1-kossuth.hu/mrplayer.php?archive=4593 

 

 

az interjút készítette: Balázs Anna

 

Szólj hozzá!

Címkék: oktatás cigány bánkitó fesztivál romaversitas

TOLJAD A TÓRA!

2011.07.20. 11:08 doridud

Szólj hozzá!

SZALADJ A TÓRA!

2011.07.20. 11:07 doridud

Szólj hozzá!

UGORJ LE TÓRA!

2011.07.14. 14:46 doridud

Szólj hozzá!

TELEPORT A TÓRA!

2011.07.14. 13:05 doridud

 

Szólj hozzá!

IDÉN TEKERJ A TÓBA!

2011.07.13. 12:18 doridud

 

Szólj hozzá!

„Láthatatlan kollégium” Gulyás Böbe a Romaversitas munkájáról

2011.07.12. 18:12 doridud

Képzeld el, hogy az egyetemen te vagy az egyetlen roma diák. A Romaversitas az anyagi és tudásbeli esélyegyenlőség megteremtése mellett az efféle sajátos problémák kezeléséhez nyújt lelki hátteret a felsőoktatásba kerülő roma fiataloknak. Gulyás Böbe, a MOME frissen végzett építész- és művészeti menedzser hallgatója mesélt a szervezetről.

 

 

 Mik a Romaversitas legfontosabb céljai?

 

A Romaversitas egy ötven felsőoktatásban tanuló roma diákot magába tömörítő szervezet, amely Daróczi Gábor, az igazgató hasonlatával élve megadja mindazt a felsőoktatásba kerülő roma diákoknak, amit egy átlagos középosztálybeli család meg tudna adni a gyerekének. Ez egy kvázi láthatatlan kollégium, vagy szabadegyetem: egy hónapban egyszer összeülünk egy hétvégére és akkor a kollégiumi élethez hasonlóan folyik egy belső szellemi munka; vannak szemináriumok, nyelvoktatás, ami nagyon fontos része a képzésnek, és kapunk ösztöndíjat is.

De ami igazán hangsúlyos, az a dolog emocionális oldala: úgy működünk, mint egy nagyobb család, egymás támaszai vagyunk a mindennapi életben is; az egész szabadegyetem igazából erre a közösségre épül. Emellett az identitáskeresésben is nagyon nagy szerepet játszik, mert a felsőoktatásban lévő roma diákok általában nincsenek túl sokan az egyetemükön vagy a szakukon, mint ahogy én is az egyetlen voltam. Ilyenkor különösen fontos, hogy az identitásod, a származásodat, a társadalomban betöltött új szerepedet helyre tudd tenni, és ebben ez a közösség nagyon sokat segít.

 

Milyen programokat csinál a szervezet?

 

Vannak nyári intenzív nyelvkurzusok, az év közbeni munka után, most pedig a Reflekt stúdióval együtt fog a Romaversitas csinálni egy építőtábort Bereten: a Romaversitasos diákok lemennek és közösen építenek egy külső táborozóhelyet vizesblokkal, az Új Irány és a MOMEline által szervezett Wood fesztiválból visszamaradt faanyagból, és közben az ott élő gyerekeknek fognak foglalkozásokat tartani. Az önkéntesség mellett a szemináriumok is fontos részei a programjainknak: vannak önmenedzselést, illetve egyéb kulcspotenciálokat segítő szemináriumok, prezentációs tréning, álláskeresési tréning, amit egy nagyon jó fejvadász, Szigeti Ferenc tart; ott megtanulnak önéletrajzot írni, vagy azt, hogy egy interjún hogy kell viselkedni. Mindemellett vannak még Európai Uniós alapismeretek, és nagyon lényeges a roma kultúrával kapcsolatos szeminárium is, például van a táncoktatás, amit a Balogh Katesz tart, és van még drámajáték is.

 

Mire számíthatunk tőletek a fesztiválon?

 

A Romaversitas alapvetően azokhoz a civil programokhoz szólna hozzá, amik az informális oktatás fontosságát hangsúlyozzák, ezekben a workshopokban vennének részt. Másrészről pedig Balogh Katesz itt is fog tartani táncoktatást, és valószínűleg ebben is elég sokan fognak részt venni tőlünk.

 

Az interjút készítette: Balázs Anna

Szólj hozzá!

Címkék: cigány bánkitó fesztivál romaversitas

„Együtt tetszős legyen” - Magyarhangya – Filmforgalmazás 2.0

2011.07.10. 17:45 doridud

  

 Van, ami nem megy. A magyarhangya mozgalom (http://www.magyarhangya.hu/ hozzáállása szerint ez azt jelenti, hogy tehát van min javítani – az ilyen lelkesedést pedig jó látni, na. A magyarországi filmforgalmazás működésképtelenségén, a moziba járási kedv hanyatlásán és az (amúgy egészen egyedülálló) budapesti art mozi hálózat partra vetett hal állapotán például lehetne változtatni. Ezt tűzték zászlajukra a hangyák, az eddigi munkájukat figyelve azt lehet mondani, sikerrel. Kitalálták a közösségi filmforgalmazást, először mindenki előtt: a 6 premierfilmre jogosító hangyaPASS bérlet lényege, hogy az alkotásokat egyszerre, egy időpontban több helyszínen vetítik a filmekhez kapcsolódó eseményekkel körülbombázva – így téve a mozizást exkluzív és közösségi élménnyé. A második bérlettel megnézhető filmek listája már kialakult a lezajlott vetítések előtt leadott, illetve a facebook oldalon (http://www.facebook.com/magyarhangya) közzétett trailer csomagból a közönség szavazatai alapján kiválogatva. A magyarhangya csapatának véleménye van – arról pedig tudjuk, hogy az szexi. Az első bérleti szezon június 28-án járt le, a hogyan továbbról és az eddigi tapasztalatokról kérdeztük Polgár Mónit, Szládovics Orsit és Csikós Gergőt.


 

Mennyire vagytok elégedettek az első hangyaPASS eredményeivel?

 

Szládovics Orsi: Elégedettek vagyunk, ahhoz képest, hogy ez volt az első, szép eredményeket értünk el – de nyilván lesz hová fejlődni. Kaptunk sok visszajelzést, amit beszámítunk majd a következő bérletnél, alapvetően nagyon jól sikerült.

 

Polgár Móni: Vidéken egy-két városban hangyabolyaink (a lelkes fiatalok csoportjai http://www.magyarhangya.hu/hangyaboly.php - BN) is lettek, bár itt kevesebb nézőszámot tudtunk produkálni. A vége egy fantasztikus zárás volt, az utolsó filmet (Tilva Roš) a Burn Energy Drink és az Offline Magazin szponzorálta és megugrottak a nézőszámok is. Közönségtalálkozóra idehoztuk a rendezőt és a szereplőket is és nagyon jól érezték magukat.


 balról jobbra: Polgár Móni, Szládovics Orsi, Csikós Gergő


Körülbelül mikor indul a második bérleti időszak és addig milyen magyarhangyás

 programok lesznek?

 

PM: Most 2011 második félévére a programok már nagyjából megvannak, így körülbelül tavasszal indul majd az új bérlet. Addig egy-egy film köré szervezünk eseményeket. Felkérések, tárgyalások folynak jelenleg, a magyar filmek közül például a Quimby-vel és Hobóval. Van még egy szerelmünk, a Pina 3D, Wim Wenders új filmje Pina Bausch munkájáról. Lesznek pótvetítések is, filmklubot tervezünk a Helyzetek és gyakorlatokból (http://palyazatok.org/helyzetek-es-gyakorlatok-palyazat-kozosseg-alapu-filmterjesztesre/) és az első hangyaPASS-ból. Ha valami nagyon érdekel, de nem láttad, most be lehet majd pótolni.

 


Sajtóközleményetekben azt ígéritek, hogy néhány új magyar filmnek event-alapú bemutatást szerveztek. Mit értetek pontosan ez alatt?



Csikós Gergő: Azt, hogy nem arról van szó, hogy ezeket a filmeket ha gyományosan berakjuk a moziba. Amikor megszerveződik a közönség és az esemény a film köré, akkor kezdjük a vetítést. Lehet országosan is, egyszerre több helyen. A lényeg, hogy kapjon egy néző egy olyan pluszt, ami miatt kimozdul otthonról és eljön – azon túl, hogy az már bőven elég, hogy tök jó minőségben és helyen lehet nézni a filmeket. Önmagában is nagy különlegesség, hogy most bejönnek hozzánk ezek a filmek – különben nem jelennének meg. Ha csak egyszer nézheted meg és esemény is van körülötte, akkor tényleg rámozdul az ember.

 

Azt mondjátok, a közönség szervezheti a filmforgalmazást azáltal, hogy szavazásra kerül, melyik filmeket hozzátok be. De mindezt egy adott trailer csomagból választhatjuk, így nem szabtok mégis keretet? Mi alapján válogatjátok össze ezeket a csomagokat?

 

CSG: A filmek kiválasztásánál – körülbelül 25-en néztük őket – szempont volt, hogy a célközönség a saját generációnk: együtt tetszős legyen és rólunk szóljon, nekünk és nem csak nekünk. Legyen még igényes, szép, színvonalas, nemzetközi – ez a mostani 18 felkínált filmben is szerepet játszik. Addig, amíg Magyarországon a sajtóban és a különböző blogokon nem jelenik meg napi szinten a friss filmtermés, addig muszáj valamilyen csomagot kínálnunk. Mit kezd a néző különben 150 filmcímmel, amikről még sehol semmit sem írtak idehaza? A torrent oldalakkal is az a legnagyobb nehézség: letöltesz 500 filmet és abból jó, ha 3 volt olyan, amit tényleg végignéztél és tetszett is. Szerintünk sokkal többet kellene foglalkoznia a sajtónak a frissebb filmekkel. Mi megpróbáljuk behozni őket, hogy lássák és írások szülessenek róluk. Próbálunk minél több információt adni, hogy beinduljon a dolog.



 

Mit jelent a kapcsolat a Bánkitó Fesztivállal?

 

SZO: A célcsoportunk nagyjából egyezik és mi is olyan emberekre építünk, akik szeretnének valamit tenni. Valahol mi is egy mozgalomként működünk, bárki csatlakozhat és ez egyezik a fesztivál felépítésével. Még alakul, mit takar pontosan a kapcsolat. Ami már biztos, hogy adunk egymásnak kedvezményeket: akinek van hangyaPASS bérlete, az az eredeti áron mehet be a fesztiválra, plusz mi is valami hasonló kedvezményt próbálunk majd adni a saját eseményeinken, támogatjuk egymást.

 


Hogyan lehet segíteni a munkátokat?

 

PM: Több szinten lehet csatlakozni hozzánk, akár már csak a facebook oldalunkra kattintott likeolással is. Azzal is támogatsz minket, ha megveszed a bérletet vagy a jegyet valamelyik rendezvényünkre. Aktívan a munkánkba is részt tudsz venni. Vidéken a hangyabolyokhoz lehet csatlakozni, ez elsősorban közönségszervezési feladatokat jelent: a helyi fiatalok közösségeivel és a helyi médiával kell tartani a kapcsolatot. Ezenkívül ebben a félévben elindítottuk a szakmai gyakorlati programunkat is. Idén két fiú jött az ELTE filmszakról és mind a ketten velünk maradtak a gyakorlat után. Első körben arról beszélgetünk, hogy mit szeretsz csinálni, miben érzed úgy, hogy tudsz valamit segíteni illetve milyen területen szeretnél fejlődni. Ennek megfelelően kapsz egy mentort és feladatokat – először kisebbeket, de mindegyik felelősségteljes munka. Az egyik fiú például megtanult előzeteseket feliratozni és időzíteni, így a végén az utolsó filmünket, a Tilva Roš-t már egyedül készítette elő a vetítésre. Csatlakozni az info@magyarhangya.hu címen tudtok.

 

szöveg és kép: Balkányi Nóra

Szólj hozzá!

„Bánki Béka Brekegi” - Gábor Sára írása Leveleki Eszter bánki táboráról

2011.07.04. 20:40 doridud

„A számháború játék volt, és nem levente- vagy úttörő-hadgyakorlat, a színház önfeledt hülyéskedés, nem pedig ideológiai továbbképzés, az ellenség támadása fantázia- és szerepjáték, nem imperialista diverzió. Ráadásul ezek a játékok szemtelen iróniával, néha nyílt gúnnyal parafrazeálták a szocialista mindennapokat. Pipecland királyság volt az államiság megannyi kellékével: Pipec király - a legkisebb gyerek - a bilin trónolt, az ország életét a régens irányította, Leveleki Eszter büszkén viselte a királyi fődada címet. Hadi ügyekben jelentős szava volt az FG-főnöknek (értsd: Forradalmi Gárda).”

 

 

Ilyen is volt az élet a negyvenes-ötvenes-hatvanas-hetvenes években… Persze ez nem a Rákosi-, vagy Kádár-rendszer hétköznapjaira való kissé furcsa visszaemlékezés, de nem is egy kreatív írásgyakorlat jól sikerült végterméke, nem helyzetjelentés egy bolondok házából és nem is kódolt üzenete egy puccsra készülő ellenzéki csoportnak. Ez csak egy vakáció. Egy csodálatos vidám vakáció, amit a fent említett „királyi fődada és régens” Leveleki Eszter hozott létre és ápolt közel negyven nyáron keresztül, Bánkon. Kikerülve a Rákosi, majd a Kádár rendszer pedagógiai programját teremtette meg minden nyáron kétszer három hétre huszonöt-harminc szerencsés gyereknek a „szabadság kis szigetét”. És a híres bánki tábor, sok generáció bölcsője, első játszóháza, barátságainak és szerelmeinek, csínytevéseinek és hőstetteinek helyszíne az idő előrehaladtával, a régi bánkiak emlékein és történetein keresztül, legendává vált. Bánk előző „híres szülötte” Pipecland, azaz a Bánki tábor idén először bekerül a fesztivál programfüzetbe!

 

Ascher Tamás, Zolnay János, Fischer Iván, Kárpáti Péter, Eörsi Mátyás, és mások, közgazdászok, mérnökök, egyetemi tanárok, szerteágazó életútjait kapcsolja össze Leveleki Eszter és a bánki hagyományok. Felmerül a kérdés: hogy válhat egy ilyen kis létszámú, exkluzív tábor ennyi izgalmas életrajz, híressé vált művészek, értelmiségiek közös motívumává? Hogy lehet akkora hatása egy gyerek-tábornak, hogy a negyvenes-, ötvenes-, hatvanas éveikben járó „régi bánkiak” közül még mindig sokan összejárnak? Mi történhetett ebben a három hetes vakációban, hogy miután Leveleki Eszter a hetvenes évek végén lemondott régensi tisztségéről, „bánk” sok helyszínen, a legkülönbözőbb formákban tovább élt és máig is sok bánki hagyományokra épülő tábor szerveződik és ad értelmet a nyárnak és a játék fogalmának?

 

 

 

Ezek a kérdések és sok más megfejtésre váró titok, ködös folt inspirált egy kis kutató csoportot arra, hogy közeledjenek a táborhoz és mikroszkóp alá vegyék Leveleki Eszter táborát, mint egy izgalmas élőlényt a Kádár-rendszerben, az úttörő-táborok és az iskola köpenyek, eltérő értékrendű világában, amelynek ellentmondásos módon maga is szerves része volt.

 

Ha téged is érdekelnek ezek a kérdések, a Bánki-tó fesztiválon részt vehetsz a kutató csoport által szervezett beszélgetésen, ahol régi bánkiakkal felidézik ezeket a nyarakat, válaszokat keresnek, vagy tovább bővítik a kérdések körét. A fesztivál területén több ponton felbukkannak  majd a tábor megfejtésre váró írásos és képi nyomai és a Bánki-tó idén elhozza Leveleki Eszter táborának és mindenki gyerekkorának atmoszféráját egy „nosztalgikus számozással”, azaz egy hatalmas számháborúval! 

szöveg: Gábor Sára

képek: www.pipecland.hu

3 komment

Címkék: eszter bánkitó fesztivál bánk leveleki

„Őket is föl kell emelni” - interjú A Város Mindenkié csoport aktivistáival

2011.06.30. 12:12 doridud

 A Város Mindenkié a hajléktalanokért van, ahogy itthon eddig még senki: felülről érkező segítségnyújtás helyett eszközt ad a kezükbe, amivel változtathatnak az életükön, és megmutathatják a világnak, hogy ők is emberek. Három aktivista, Gabi, Gyula és Géza mesélt a csoport munkájáról.

 

Mivel foglalkozik a Város Mindenkié?

 

Gabi: A Város Mindenkié egy hajléktalan-érdekvédelmi csoport, amiben hajléktalanok és aktivista szövetségeseik dolgoznak együtt azért, hogy a lakhatás alapvető emberi jog legyen Magyarországon: a kormány alakítson ki egy olyan szociális lakáspolitikát, amellyel minden embert megfelelő bérlakásba juttat, és ne rendészeti kérdésként kezeljék azt, hogy a hajléktalanok még mindig az utcán alszanak.

 

Gyula: A másik célunk az, hogy a jelenlegi hajléktalan emberek érdekeit próbáljuk védeni, átadni nekik a tapasztalatainkat, valamint a hajléktalan-ellátórendszerrel együtt dolgozva, de azt bírálva a szociális ellátáson próbálunk javítani.

 

Géza: Nagyon fontosnak érezzük, hogy a társadalom minél szélesebb rétegeivel megismertessük, hogy a hajléktalan emberek hogy élnek, mit csinálnak, mivel kell nekik megküzdeni a mindennapjaikban. Ezért járunk iskolákba, ahol megpróbáljuk a felnövekvő generációval elfogadtatni, hogy ameddig hajléktalanság van, addig a hajléktalanokat is ugyanolyan emberként kezeljék, amilyen emberek ők, és a társadalom minden tagja.

 

Mi történik egy ilyen iskolai programon?

 

Gyula: A program címe „Első kézből a hajléktalanságról”; eredetileg egy hatvan perces interaktív beszélgetés volt nagyon sok kérdéssel, amit kibővítettünk egy szituációs társasjátékkal, ahol indulásként tizenhét mező van, és a hajléktalan emberek egy napi programját mutatja be. Két csapattal játsszuk, mind a kettő kap egy induló szituációt, ahol egyedül, pénz nélkül, iratok nélkül marad valahol, általában egy pályaudvar környékén, és a különböző mezőkben különböző nehézségekkel találkozik, mint az illemhelyre való bejutás, a rendőrségi igazoltatás, az intézményi segítségkérés különböző változatai. A végcél, amit végül is nem árulok el, mert titok, hogy estére valamilyen módon eljusson valahová.

 

Géza: Szoktunk nekik adni piros pontokat kérdésekért, meg ilyesmikért, azt nem mondom el, hogy mi az, a győztes csapat kap egy kis jutalmat. Mi ezt bábukkal játsszuk, a bábukat se mondjuk el, hogy miért, mert a bábuk is mindig mások, attól függ, hogy milyen a közönség és milyen a szituáció. Azért kell belevinni egy kis játékosságot, mert komoly dolgokról könnyebb úgy beszélni, ha komolytalanul csinálja az ember: akkor mi is nyíltabbak és felszabadultabbak vagyunk, és ők is hamarabb felszabadulnak, és többet mutatnak magukból.

Milyen visszajelzéseket kaptok?

 

Géza: Én nemrég kapcsolódtam be ebbe a programba, és számomra nagyon meglepő volt, hogy a mai fiatalság mennyire zárkózott az első beszélgetés előtt, és mennyivel nyitottabb utána a mi problémáinkkal szemben, amikor eljövünk onnan. Nagyon sokszor előfordul, hogy másfél órát szánnak ránk, és ők szüneteket, mindent feláldoznak, hogy maradjunk és beszélgessünk. Nagyon érdekes, hogy kapunk visszajelzéseket tőlük, amiben leírják az tapasztalataikat: az első ilyen iskolai programon nem voltam ott, de amikor elolvastam azokat a pár mondatos visszajelzéseket, amiket ők írtak, én majdnem elsírtam magam, és harcoltam érte, hogy abban az iskolában a következő alkalommal én is ott legyek. Hála az égnek, most már voltam ott háromszor, és megtapasztaltam, milyen az a kapcsolat, ami köztünk és a diákok között kialakul, mennyire nyitottak és mennyire befogadóak.

 

Gabi: Nekem az a véleményem, hogy a mai ifjúság véleményét csak ezekkel az osztályfőnöki órákkal lehet átformálni, hiszen ők csak azokat a hajléktalanokat látják, akik kint vannak az utcán, koszosak, isznak. A csoport ezért is próbálja meg átformálni ezeknek az ifjaknak a hozzáállását, hogy azok is ugyanolyan emberek, őket is föl kell emelni.

 

 

Mi a helyzet a társadalom többi részével? A felnőttek hozzáállása még formálható?

 

Gabi: Ez a játék úgy van kitalálva, hogy bármely korosztállyal lehet játszani: a különbség az, hogy másképp kell hozzáállni az emberekhez. Mást mondok egy tizenhat évesnek, és másképp játszom egy harminckét évessel, mert tudom, hogy a tizenhat éves még fogékonyabb, egy harminckét évesnek pedig már van egy kialakult képe a hajléktalanokról, és azon kell változtatnunk. Tehát nem mindegy, hogy melyikkel miként játszunk.

 

Géza: Szerintem is korosztály-független a dolog: most volt először Budapesten hajléktalan séta, ahol én voltam a hajléktalan idegenvezető, és a Menhely alapítványtól jött velünk két szociális munkás, akikkel kitaláltuk az útvonalat és mindenhova kitaláltunk valami kis sztorit. Én a saját élményeimet mondtam el, ők pedig a munkájuk során megtapasztalt dolgokat. Tizennégy évestől az ötven évesig mindenféle korosztály részt vett ezen a sétán, és mindenkinek tudtunk olyan élményt nyújtani, ami miatt érintve érezte magát.

 

Gyula: Már játszottuk egy Corvinusos rendezvényen, ahol a TEK vezetője mit is mondott, hogy elmegy piálni? Annyira kiborították ezek a nehézségek, hogy azt mondta, na most megy a kocsmába. Tehát komoly felnőtt embereket is el lehet érzékenyíteni a programmal. Mi bárhová elmegyünk, ahol érzékenyítési nap van, akár nyugdíjas klubba is, de legnagyobb értelmét mégis a gimnáziumi korosztálynak látom: ők a jövőben lehetséges, hogy döntéshozatali helyzetbe kerülnek, és egy ilyen élménnyel a birtokukban már lehet, hogy nem csak olyan íróasztal melletti döntéseket fognak hozni.

 

A Bánkitó Fesztiválra is ezt a játékot hozzátok?

 

Gyula: Igen, azt gondoljuk, hogy azt fogjuk csinálni, amit eddig: pár percben bemutatkoznak az érintettek és a szövetséges aktivista, ezek között lehet kérdéseket feltenni, majd utána lenyomunk egy társasjátékot. Az egyetlen újítás az lesz, hogy szabadtéren most fogjuk először előadni.

 

Géza: Valószínűleg még egy kerekasztal-beszélgetésben is részt veszünk több másik szervezettel, ahol a hajléktalanságról, a lakáspolitikáról és hasonló dolgokról beszélgetünk.

 

Gabi: És előnye ennek az osztályfőnöki órának, hogy ez az öt ember lehet, hogy nem ismeri egymást, de akik együtt játszanak, általában összebarátkoznak, összekovácsolódnak. Végül is azt szeretnénk, hogy mindenki érezze jól magát, és utána talán egy kicsit más szemlélettel menjen haza a fesztiválról.

 

 Az interjút készítette: Balázs Anna

 

Szólj hozzá!

Önkéntes dalolva

2011.06.27. 12:02 doridud

Teknőst menteni, árva gyerekekkel játszani, ételt osztani, tanítani, szerveződni – ingyen, önként segíteni? Rá lehet venni valakit ilyesmire?
 
 
Méghozzá nem is keveseket.  Amerikában milliók, míg Magyarországon évente több tízezren döntenek valamilyen önkéntes tevékenység mellett. A statisztikák arra engednek következtetni, hogy bizony mégis szorult belénk egy parányi látens emberiesség. Ezvan.
 
Mivel azonban a többség szemében azért tagadhatatlanul élien az, aki ilyesmire adja a fejét, nézzük, hogy mi is az önkéntesség?  „Az önkéntes tevékenységek - kifejezés a bármilyen formában végzett, formális, nem formális vagy informális önkéntes tevékenységekre vonatkozik, amelyeket a személy szabad akaratából, egyéni választása és motivációja alapján, a pénzügyi haszonszerzés szándéka nélkül végez.” – írja az onkentesseg2011.hu.
 
Mit jelent ez? Leginkább azt, hogy egyik nap kikászálódsz a fotelből, kibontakozol az internet öleléséből, és kilépsz az ajtón. Találkozol egy csapat emberrel, aki aznap szintén megtette ugyanezt, ráadásul ugyanazért, amiért te. Attól függően, hogy mire szavaztál, kutyákra, gyerekekre, éhezőkre, kultúrára, vagy a környezetre, koordináltan elvégzitek a rátok bízott feladatot, aztán egy közös bodzaszörp, illetve egyéb alkoholos alternatívák után hazamész, és visszaülsz a fotelba.  Nincs pénz, de verseny sincs. Valamit tettél, aminek eredménye van, valahol, ahol nagy szükség volt pont rád, egy maréknyi élő facebook profil társaságában. Csillog a szemed, és holnap is menni akarsz.
 
 
 
 
 
Ez a jelenség nem is olyan halandó és kezdetleges ám. Idén a 2001-es tematikus év 10. évfordulójára hirdették meg újra az Önkéntesség Európai Évét.  Így tehát 2011-ben számtalan, az önkéntességgel összefüggő kezdeményezés integrálódik az év programjai közé.  A hazai civil szervezetek és az uniótól lendületet kapott projektek célja  felhívni a figyelmünket arra, hogy milyen nagy szükség van az önkéntes tevékenységekre és hogy milyen hatalmas jelentőséggel bír az önkéntes összefogás.  Magyarországon -  bár sokak szerint még nem olyan kiforrott az ilyen jellegű tevékenységek rendszere és hivatalos elismerése, mint külföldön - sokrétű lehetőségek közül választhat az, aki szívesen dolgozna közösségben egy jó ügyért.
 
Ennek jegyében alakul, formálódik, bontakozik, és írja be a nevét a nagyok közé a Bánkitó Fesztivál is.  A háromnapos programsorozatot, az is különlegessé teszi, hogy a szervezők komolyan gondolták, mikor azt mondták: Csináljuk együtt a fesztivált! Egy kreatív és lelkes önkéntes hangyaboly már most is a fesztivál ritmusára hangolódik, a csaknem száz önkéntest pedig egy szuper koordinációs csapat mozgatja majd augusztus 4-5-6-án.  Mindenkire szükség van, aki úgy gondolja, hogy idén nyáron mégis kiszállna abból a bizonyos fotelből. Mert ugye akinek dolga van, az szexi.
 
 
 

szöveg:  pétercsák réka 

Szólj hozzá!

Van SzabadTered? - interjú a SzabadTér művészeti pályázat szervezőivel

2011.06.13. 17:24 doridud

 Van SzabadTered? Megéled, vagy csak túléled? Mondd el nekünk, mi teret adunk neked! 

A Bánkitó Fesztivál kiállítás-szervezőit kérdeztük szabadságról, művészetről, a 2011-es SzabadTér pályázatról.

Ez az első ilyen jellegű kiállítás a Bánkitó Fesztivál történetében?
Gottfried Juli & Perczel Juli:
Idén másodjára hirdetünk pályázatot kiállításon való részvételre. Ez azért is fontos, mert a Bánkitó Fesztivál egészében nagy hangsúlyt helyezünk a közönség bevonására, az együtt alkotásra és gondolkodásra. Mindig törekszünk arra, hogy a kiállítások szervesen illeszkedjenek a fesztivál arculatához és problémafelvetéseihez. Tavaly a különböző Magyarországon élő kisebbségek közös kulturális kincseire fókuszáltunk a mesék világán keresztül. Mivel tág teret hagytunk a megvalósításnak, sokszínű pályázati anyag érkezett be. A Bánkitó után a nagy sikerre való tekintettel a nyár végén a VIII. kerületi Roma Parlamentben megrendezett Down in The 8th Fesztiválon, majd idén tavasszal a Gödör Klubban is bemutattuk a tárlatatot.

 

Miben különbözik az idei pályázat az eddigiektől? 
J&J:
Abban, hogy kivittük a szabadba! Mivel alapvetően a szabadságról és a részvételről szól az idei pályázat, ezért  különösen alkalmasnak tűnt az új típusú köztéri művészet közelítésmódja. Az interakció, ami nagyon fontos része ezeknek az alkotásoknak, nagyobb teret kap, ha egy olyan közegben valósulhat meg, ahova nem csak direkt kiállításlátogatók, hanem az éppen arra járók is eljutnak.

Mi a célotok a pályázat kiírásakor? Milyen műveket vártok?

J&J: Célunk az, hogy gondolkodásra ösztönözzük az alkotókat olyan kérdések kapcsán, melyekről úgy gondoljuk, hogy  aktuálisak és fontosak. Azért is hagyunk tág teret a megvalósítás formáját illetően, mert szeretnénk egy minél szélesebben értelmezett művész közösséget megszólítani. Ez magyarázza azt is, hogy a művek elbírálásánál a döntő szempont a problémához való hozzáállás igényessége.

Közönségre találnak az alkotók a Bánkitó Fesztiválon?
J&J:
A fesztivál szellemiségéből és programkínálatából következően a közönség is fiatal, társadalmilag aktív, nyitott gondolkodású emberekből áll. Az esemény több ezer látogatója 3 napon keresztül folyamatos látogatottságot biztosít a tóparti sétányon megvalósult műveknek.

Van élet a Bánkitó után? Mi lesz az alkotások sorsa az év többi 362 napján?
J&J:
A Gödör Klub segítségével 2011 őszén a budapesti nyilvánosság tereit is használatba vesszük, és persze idén is nyitottak vagyunk minden váratlan fordulatra!

Mit üzentek a még töprengőknek? Miért éri meg pályázni?
J&J:
Egyrészt ritkán kap többezres nyilvánosságot olyan fiatal alkotó, aki még nem vagy csak kevéssé épült be a művészeti intézményrendszerbe, másrészt egy kérdés ilyen szabad feldolgozása is szokatlan a meghirdetett pályázatok között. Harmadszor, de nem utolsó sorban, a művek teljes megvalósítását biztosítjuk az adott költségkategóriák keretein belül.

 

Egyszóval iparkodjatok. A terveket június 20-ig, a pályázatokat július 20-ig várják a szervezők. Részletek pedig itt: http://www.tekerjatora.hu/

Szólj hozzá!

Címkék: bánkitó fesztivál

Gyerekek a Bánkitó fesztiválon - idén és tavaly

2011.05.16. 12:07 Bánkitó Fesztivál

A NOHA stúdió idén is tart programot a fesztiválon, mégpedig Sport játszóház címmel. A részletekről hamarosan a fesztivál honlapján megjelenik egy bejegyzés. 

Ez a hír az apropója annak, hogy a tavalyi nagy sikerű, a fesztivál mindhárom napján zajló Repülőszőnyeg  foglalkozás produktumait bemutassuk most ezen a blogon is. A beöltözős, rajzolós, meseírós, együtt játszós csoportfoglalkozás során rengeteg mese és rajz született, ezekből álljon itt egy ízelítő. 

A többi mese és kép itt található.

A tó

Volt egyszer, hol nem volt egy tó, amiben éltek kacsák és halrajok meg egy jószándékú csuka, volt ott egy gonosz cápa és egy önző rablóhal is. Az önző rablóhal mindig ijesztgette a halrajokat és a kacsák lábát csípkedte alulról, a cápa meg segített neki. A kacsák és halak megszokták már őket, míg egy napon hihetetlen dolog történt, ami mindannyiuk életét megváltoztatta, elkezdett kiszáradni a tó. A kacsák a nádasba menekültek, a halak fuldokoltak. Míg az egyik okos kacsának eszébe nem jutott, hogy úgy mentheti meg a halakat, ha lenyelik és a hasukban tárolják őket, amíg megoldást nem találnak a helyzetre. A jószándékú csukát nem tudták lenyelni, mert túl nagy volt, de ő lenyelte a cápát és a rablóhalat is, mert hát ugye jószándékú. A kacsák szerveszkedésbe kezdtek, hogy mit tehetnének, közben a halak is tanácsokat osztogattak a gyomrukból. Kitalálták végül a legjobb megoldást, hogy dinamitot kell lopniuk a nem messzi gyárból, amivel felrobbanthatják a gátat, ami újra feltölti majd a tavat. Két kacsa el is repült vásárolni, de ugye akkor még, ha ezt meg is teszik még mindig fennáll a probléma, hogy a nap újra ki fogja szárítani a tavat. Ezért a többi kacsa elindult lufit szerezni, ami majd a tó feletti részen eltakarja a napot és így ezentúl ők irányíthatják mikor süssön és mennyire. Lila lufit választottak és precízen próbálgatták, melyik napszakban hová kell irányítani a lufit. Minden jól alakul felrobbantották a gátat, a kacsák kihányták a halakat újra boldog volt mindenki. A jószándékú csukából kiszabadították a rablóhalat és a cápát, akik megbánták bűneiket, mert mindazok után, hogy önzők és gonoszak voltak megmentették őket és életét adta a jószándékú csuka az ő életükért. Ám a boldogság nem tarthat örökké. A jószándékú csuka rossz szándékú bátyja, akit már régen száműztek a gáton túlra, most a robbantás miatt kiszabadult. A már nem önző rablóhal és a már nem gonosz cápa kiállt a halak és a kacsák mellett a gonosz csuka dönthetett, hogy marad vagy száműzik újra. A vegetárianizmus mellett döntött és boldogan élt a tó és népe tovább.


 

Szólj hozzá!

Címkék: gyerek program noha bánkitó fesztivál

Mi lesz velünk egy cigány mesében?

2011.04.11. 22:26 Bánkitó Fesztivál

A Bánkitó Fesztivál szervezői 2010-ben pályázatot hirdetettek Mesél a bánki erdő címmel. Az alkotások kiindulópontja egy cigány mese volt, amely alapján, illetve attól teljesen eltérve bárki bármilyen technikával készíthetett műveket.

A Gödör Klubban április 9-én az Athe Sam&Bánkitó bulin immár harmadszor nézhette meg a nagyérdemű a tárlatot. A kiállítás megnyitóján járt Czifrik Balázs.

 

Szólj hozzá!

Címkék: bánkitó fesztivál czifrik balázs schönberger ádám perczel juli gottfried juli mesél a bánki erdő

süti beállítások módosítása