Akinek véleménye van, az szexi.

 A Bánkitó Fesztivál tavalyi szlogenje idén is érvényes: programok, beszélgetések tömkelege és nem utolsó sorban a Hallgatói Hálózat szabadegyeteme zavarja meg a befőttesüvegben békésen úszkáló agyunkat. A HaHa szervezésében a “politikai képzelet” fogalmára épülő előadások és workshopok várják azokat, akik szeretnének többet tudni a civil mozgalom lehetőségeiről. Pétercsák Réka interjúja Horváth Bencével, a Hallgatói Hálózat egyik szervezőjével. 

A szabadegyetem részletes programját itt olvashatjátok: http://tekerjatora.hu/hu/programok/761

P.R.: Milyen programokra számíthatnak az érdeklődők Bánkon?

H. B.:Szabadegyetemünk nappali része elsősorban közös beszélgetésekből áll majd, meghívott előadóink vezetésével, a hagyományosan merev frontális módszerrel szakítunk, ehelyett egy közösségi eseményt teremtve.. Olyan témákat szeretnénk körbejárni, mint hogy min is múlik, hogy mit tudunk egyáltalán elgondolni a valóságról, a társadalomról, önmagunk szerepéről mindebben. Egy sok szempontból provokatívnak is szánt ásatás lenne ez a három nap, melynek végére kicsit talán jobban megértenénk, miért is van ez a civil pangás Magyarországon, a felszínen miért tűnik az emberek többsége annyira közömbösnek és miért nem divatos az elköteleződés. Sok irányból közelítünk majd mindehhez, lesz történeti, művészeti és aktuálközéleti szál is, lesznek fiatal kutatók és mozgalmárok több szomszédos országból is, hogy ők is elmeséljék, náluk hogyan lett az elégedetlenségből politika. Az előadások mellett készülünk még egy nagyobb játékkal és rengeteg apróbb meglepetéssel is.

P.R.:Milyen üzenettel távoznak majd tőletek a fesztiválozók? 

H.B.:Talán azzal, hogy tényleg érdemes küzdeni. Személyes tapasztalatainkból és az összeválogatott előadásokból is rajzolódik majd ki, hogy sokkal egyszerűbb hatni a társadalomra és a hatalomra, mint azt általában gondolni szokás. Egészen kis tettek is tovább tudnak hullámozni, össze tudnak adódni, és tényleg nem szól semmi amellett, hogy ne érné meg megpróbálni. Emellett propagálni szeretnénk, hogy az elköteleződés nem egy megmosolyogni-való, naiv pótcselekvés, hanem egy életteli, szuperizgalmas módja a világhoz való hozzáállásnak. Ezt jelenleg nagyon nehéz megértetni Magyarországon, de általában sok fontos üzenetet nehéz nálunk, ezért ez biztos nem fogja kedvünket szegni.

P.R.:Hogyan látjátok a jelenlegi huszonéves közeget? Mi az, amin változtatni szeretnétek?

H.B.:Közel sem annyira elkeserítő a helyzet, mint ahogy azt oly gyakran szokás elpanaszolni. A Hallgatói Hálózat első évének egyik kellemes meglepetése volt, hogy rengeteg nyitott, kíváncsi, lelkes és dilis fiatal van, akik tényleg szeretnének előnyére változtatni ezen a világon. Ami sokkal szembetűnőbb, hogy mennyire hiányoznak mögülük a közösségek, hogy mindenki mennyire egyedül maradt mind a problémáival, mind a teremtő energiáival. Talán itt lehet fontos szerepe hosszabb távon majd a HaHa-nak, hogy megpróbáljon teret kreálni ilyen közösségek számára az egyetemeken, főiskolákon.

P.R.:Mit szeretnétek elérni a közeljövőben? Mik a legfontosabb következő lépések?

H.B.:A következő, nagyon fontos lépés  a hálózatépítés még erőteljesebb beindítása. Szeretnénk, ha az ország összes felsőoktatási intézményében létrejönnének helyi csoportok, akik teljesen önállóan kezdenének el szerveződni, rámutatnának igazságtalanságokra, igényeik szerint újraértelmezék az egyetem tereit és működését. Meg úgy egyáltalán, felforgatnák a világot.:) Az első év a keretek lerakásáról és a működés kitalálásáról szólt, most már a bevonásé és a terjeszkedésé kell, hogy legyen a főszerep.

P.R.:Mire büszke 2012-ben a HaHa?

H.B.:Nem büszkeség , talán inkább lelkesedésnek mondanám, mi lepődtünk meg a legjobban, hogy mi mindent tudtunk elérni egy év alatt, gyakorlatilag a semmiből elindulva. Ennek az egy évnek remek megkoronázása most ez a szabadegyetem, hiszen lehetőséget ad egy kis összegzésre és jövőbe tekintésre is. Nagyon fontos iránynak érzem a túlhierarchizált, merev közélet szabályainak állandó feszegetését, új megszólalási lehetőségek szakadatlan keresését. Magyarországról teljesen hiányzik az erőszakmentes, de határozott civil ellenállás kultúrája. Nyilván ezt nem mi egyedül teremtjük meg majd itthon, de ha kicsit tudjuk ebbe az irányba lökni a dolgokat, már az is óriási dolog.

P.R.:A Bánkon szervezett szabadegyetem előszele egy szeptembertől induló programsorozatnak. Mit érdemes tudni az ősszel kezdődő előadásokról?

H.B.:Ősztől egy szabadegyetem beindítását tervezzük, amely mind témaválasztásában, mind kereteiben eltérne a megszokott egyetemi képzéstől.  A valóság sokkal elevenebb, sokszínűbb és izgalmasabb, mint ahogy ez jelenleg a felsőoktatásban megjelenik. Az uralkodó narratívák mellett mindig vannak elnyomott hangok is, olyan vélemények, melyek hiába nagyon eredetiek, mégsem válhatnak meghatározóvá. Ezeknek szeretnénk megszólalási lehetőséget biztosítani. Emellett fontos célkitűzés még, hogy a közelmúlt történelméről, a magyar demokrácia állapotáról is folyamatos párbeszédeket provokáljunk ki, a könnyen jött válaszok mögé nézzünk. Ha minden terveink szerint alakul, akkor amolyan turné alakulna ki e szabadegyetemből, kéthetente másik város másik egyetemén lennének az alkalmak, abban reménykedve, hogy mindenhol apróbb, de jelentős hozzáállásbeli változások elindítója lehetne  az esemény.